Fertőző gyomor- és bélgyulladás (Panleucopaenia) A tünetek a fertőzés után 4-10 nappal jelentkeznek. Ez a macskák legsúlyosabb fertőző betegsége, elsősorban fiatal, oltatlan macskákon fordul elő. Sokszor a leggondosabb kezelés ellenére is elpusztulhat a fiatalabb állat. Az első tünet a hányás, a magas láz, a hasfájás. A hányadék sárga és habos. A macska sem enni, sem inni nem hajlandó, a gyógyszereket kihányja, így súlyos folyadékveszteség, kiszáradás, később véres, bűzös hasmenés alakul ki. A beteg cica sokszor hideg kőre fekszik a legszívesebben. A betegséget egyszerűbb megelőzni, mint gyógyítani. A gyógyítás egyedüli gyógymódja az intenzív infúziós terápia több napon keresztül, amelyben folyadékot, ásványi sókat és tápanyagokat kell pótolni az állat számára. Megelőzés: 8 hetes korban javasolt védőoltást beadni, amit először 3-4 hét múlva, majd évente kell ismételni. Macskanátha (Rhinotracheitis) Cseppfertőzés útján terjed, emberre veszélytelen. Lázas állapot lép fel, ez 3-4 napig tart. Az elhullás nem olyan gyakori, mint a panleucopaeniánál, de elhanyagolt esetben életre szóló tüneteket okozhat (kötőhártya-, arc- és homloküreg-gyulladás). A betegség kedvező esetben 1-2 hét alatt gyógyul. Sok kóbor cica betegszik meg macskanáthában, savós-gennyes váladéktól össze van ragadva a szemük, szörcsögnek, el van dugulva az orruk, folyik a nyáluk, nem esznek, leromlik a szervezetük, életre szóló szemkárosodást szerezhetnek, ha időben nem kezelik a betegséget. Szemüket, orrukat ki kell tisztítani gyakori cseppentéssel. Fontos, hogy melegben lehessenek és időben orvosi ellátást kapjanak, amely legtöbbször antibiotikum, szem- és orrcsepp adását jelenti. A betegség oltással megelőzhető. Az első oltást 8 hetes kor körül, a másodikat 4-5 hét múlva kell beadni. Évente javasolt emlékeztető oltást adni. Fertőző hashártyagyulladás (FIP) Emberre veszélytelen, nyállal, cseppfertőzéssel, harapással terjed. Idős macskáknál ritkán fordul elő, általában a 4 hónapos - 5 éves cicák veszélyeztetettek. A lappangási idő hosszú, lehet akár 4 hónap is. A betegség náthás tünetekkel indul, étvágytalansággal bágyadtsággal, enyhe lázzal jár. Később a betegek egy részénél a hasüregben folyadék gyülemlik fel. Elképzelhető, hogy elmúlnak a panaszok, majd hónapok múlva visszatérnek a tünetek, vérszegénység lép fel, a beteg állapota egyre romlik, máj- és hashártyagyulladás alakul ki. A betegség gyógyíthatatlan. Leukózis (FeLV) Vírus okozta fertőző betegség, az immunrendszert támadja meg. Nem azonos az emberi leukémiával. Hosszú, akár többévi lappangás után alakul ki, így általában felnőtt macskákon figyelhető meg, de a kismacskák már születésükkor is fertőzöttek lehetnek. Állatok közötti közvetlen érintkezéssel, nyállal, vérrel terjed. A tünetek nagyon változatosak, legtöbbször a nyakon és a térdhajlatban megduzzadnak a nyirokcsomók, előrehaladott esetben súlyos vérszegénység alakul ki, a nyálkahártya fakó, fehér színű lesz. Ínygyulladások, daganatok jelentkeznek, az ellenálló képesség csökkenése miatt gyakran lépnek fel másodlagos fertőzések, bőr-, légzőszervi betegségek, hasmenés. Gyógyíthatatlan betegség, ezért az oltás az egyetlen megoldás, de fontos tudni, hogy csak a még nem fertőzött állatokat védi meg. Erről vérvizsgálat tájékoztathat. Legnagyobb veszélynek a kertbe, udvarra, hétvégi ház környékére kijáró, csavargó macskák vannak kitéve, amikor más - esetleg a fertőzést hordozó - macskákkal konfliktusba keverednek. Immunhiányos betegséget okozó vírus (FIV) Ez a vírusos betegség nagyon hasonló a macskaleukózishoz. A fertőződés és terjedés módja azonos. A tünetek is jórészt hasonlóak. Sajnos védőoltás ellene nincsen, a fertőzöttség szintén vérvizsgálattal mutatható ki. A betegséget kezelhetjük gyógyszerekkel, de sajnos meggyógyítani nem tudjuk. A beteg cica még évekig élhet tünet- és fájdalommentesen, fontos a gazdi gondoskodása és szeretete. Haemobartonellosis A kórokozó a vörösvértestek felületén szaporodva azokat károsítja, és ezzel vérszegénységet okoz. Általában sebzéssel járó karmolás útján terjed. 1-2 hét lappangási idő után lázas és láztalan állapot váltja egymást. Az állat fáradékony, sápadt lesz, később sárgaság is jelentkezhet. A betegség gyógyítható, speciális gyógyszere van (Caparsolate), de sajnos leggyakrabban az előbb említett két vírusos betegség immunrendszert gyengítő hatása miatt tud megbetegíteni annyira, hogy súlyosbíthatja azok tüneteit. Aujeszky-féle betegség (álveszettség) A betegség a vírust tartalmazó nyers sertéshús és főleg belsőségek adásával terjed. A veszettséghez hasonló tünetek alakulnak ki, de annál jóval rövidebb (néhány napos) lappangási idő után. Elviselhetetlen viszketés, nyálzás, fokozott izgalmi állapot jelentkezik. A beteget azonnal el kell különíteni, mert más macskákat is megfertőz. A cicák egyfolytában fájdalmasan nyávognak, a pupilláik nem egyformán tágak. Nyálaznak, mert a nyelésben részt vevő idegek lebénulnak, izomgörcsök jelentkeznek, az állat így pusztul el. A cicát minél előbb javasolt elaltatni, nem szabad hagyni, hogy szenvedjen, a betegség gyógyíthatatlan. Megelőzni csak a sertésáru alapos megfőzésével lehet. Veszettség Kórokozója vírus, leggyakoribb terjesztője a róka, harapás útján terjed. Részben mivel a kutyák számára kötelező a veszettség elleni oltás, másrészt a kijáró macskák nagyobb területen kóborolhatnak, a macska veszettséget esetlegesen hordozó szerepe nagyobb lehet, mint más háziállaté. Javasolt ezért - noha a nyilvántartás gyakorlatilag lehetetlen volta miatt nem kötelező - a kijáró macskák veszettség elleni legalább kétévenkénti oltása. Szerencsére a Dunától nyugatra a rókákat évente rendszeresen speciális csalétkekkel vakcinázzák, így ezen a területen nem is fordult elő ismert veszett állat. Veszettségre utal, ha a cica feltűnően ingerlékeny, támadó magatartást mutat. Ha veszettségre utaló tüneteket észlelünk, akkor ne akarjuk megfogni a macskát, hanem azonnal hívjuk ki hozzá az állatorvost. A cica nyáladzik, nem eszik, nem iszik, állkapcsa lóg, rángógörcsök jelentkeznek, esetleg lebénul. A betegség megelőzhető oltással, de ha állaton vagy emberen a veszettség tünetei jelentkeznek, a beteg menthetetlen. Ha egy egészséges macska megharap valakit, akkor ugyanúgy kell eljárni, mint kutyaharapás esetén, azaz kéthetes megfigyelést kell elrendelni, amit a körzeti állatorvos végez el. Ha az embert harapott macska a veszettség tüneteit mutatja, akkor el kell altatni és a hulláját az állatorvos állategészségügyi intézetbe kell hogy küldje ingyenes vizsgálatra. Ugyanígy kell eljárni, ha az embert harapott macska időközben elpusztul. Toxoplazmózis A kórokozó egy egysejtű, amely szinte minden meleg vérű állatban és emberben is okozhat fertőzést, de a végleges gazdája a macska és a macskafélék. A macska elsősorban egértől, patkánytól kapja el, vadászat során. A fertőződés után a macskák leggyakrabban tünetmentesen átesnek a betegségen, de a betegség járhat lázzal, hányással, hasmenéssel is. A nyirokmirigyek megduzzadnak, az orrnyálkahártya begyullad, vérszegénység alakul ki. Kölyökmacskánál a betegség akut tüdőgyulladást okoz, idősebbnél pedig agykárosodásra utaló tünetek figyelhetők meg: egyensúlyvesztés, dülöngélő járás. A betegség végén bénulásos tünetek jelentkeznek. Előfordulhat belső szemgyulladás is. A kórokozó az emberre is veszélyes, a betegségen éppen átesett macska az ürülékével 2-3 hétig fertőz. A fertőzés után a szervezet immunissá válik, és utána már nem ürít az állat kórokozókat. Fontos tudni, hogy az emberi fertőződés forrása leggyakrabban nem közvetlenül a macska, ugyanis a fertőző kórokozókat ürítő macska által beszennyezett és mosatlanul elfogyasztott zöldséggel vagy a fertőzésen átesett állatok nyers húsával (például tatár bifsztek, rosszul átsült hamburgerhús) is nagy esélye van bárkinek arra, hogy megfertőződjön ezzel a kórokozóval. Vizsgálatok bizonyították, hogy a felnőtt lakosság 30-50%-a már átesett a fertőzésen anélkül, hogy tudomást szerzett volna róla. A tünetmentes fertőződés egyben védettséget is jelent az esetleges későbbi újrafertőzés ellen. Súlyosabb betegséget a gyenge immunrendszerű embereknél (gyermekek, AIDS-betegek) okozhat. Terheseknél különösen veszélyes a toxoplazmózis (a magzat szem- és agykárosodását okozhatja), ha a várandós kismama még nem esett át a fertőzésen korábban és a friss fertőződés a terhesség alatt következik be. Ilyenkor különösen kell ügyelni a higiéniára, ha lehet, ne tartsunk macskát, ha mégis, akkor az almot lehetőleg más tisztítsa, minél gyakrabban. Fontos azonban tudni, hogy nemcsak az otthon tartott macska jelentheti a veszély forrását, hanem a kóborló macskák is. Vérvizsgálattal az is bizonyítható, hogy a kedvencünk átesett-e a fertőzésen és mikor. Ha régi fertőződést mutat a vizsgálat, nincs mitől tartani, a macska nem fertőzheti meg a gazdáját. Ugyanilyen vérvizsgálat egyébként a várandós kismamáknál is lehetséges. Ha régi keletű, már lezajlott fertőződést mutat a laborvizsgálat, nincs veszélynek kitéve. Egyes országokban ezt a vizsgálatot rutinszerűen elvégzik a terhesgondozás során, hazánkban egyelőre nem mindenkinél, csak akinél felmerül a fertőződés lehetősége. Megelőzhető az ember fertőződése a következő szabályok betartásával: ne etessünk nyers húst a macskával, a macskaalmot és edényeket fertőtlenítsük rendszeresen, legalább naponta egyszer távolítsuk el a macska ürülékét az alomból, mossunk kezet evés előtt, terhesek ne szerezzenek be új cicát, rendszeresen takarítsunk a lakásban, terhesek ne kertészkedjenek, mindig jól megmosott zöldséget, illetve jól megfőtt, megsült húst egyenek.